A szakszervezetek arra kérik a kormányt, hogy a családokat támogató, a munkaerőhiány csökkentését és az öngondoskodást elősegítő cafeteria elemeket őrizze meg, fenntartásukról pedig kössön a szociális partnerekkel 2022-ig szóló kiegészítő megállapodást - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke csütörtökön Budapesten az Országház előtt tartott sajtótájékoztatón.
"Drasztikus változás", "a rendszert alapjaiban rengeti meg", "beláthatatlan következményei lesznek" - ehhez hasonló kifejezésekkel értékelték a piaci szakemberek a kormány legújabb törvényjavaslatát, amely jelentős változásokat hozna januártól a cafeteriarendszerben. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint nemcsak a cafeteria részeként adott kockázati biztosítások, és köztük az egészségbiztosítások kerülhetnek veszélybe a javaslattal, hanem a teljes kockázati biztosítási piac, ez pedig több százezer magyar embert érint.
Bővítik a vállalkozások a béren kívüli juttatásokat, az idén már a diák- vagy lakáshitel-törlesztést is választhatják a dolgozók - olvasható a Magyar Idők csütörtöki számában.
A béren kívüli juttatások adótartamának csökkenése miatt akár havi 5000 forinttal is több maradhat a munkavállalóknál jövőre - mondta Fata László cafeteria-szakértő az M1 aktuális csatornán vasárnap.
A jövő évtől több ponton módosulnak a személyi jövedelemadó (szja) törvényben a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségére vonatkozó szabályok - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján közzétett tájékoztatóban.
Januártól 55 ezer forintos alapbéremelést, és évi 650 ezer forintos keretösszegű választható béren kívüli juttatási csomagot szeretnének a győri Audi-gyár dolgozói. Az Audi Hungária Független Szakszervezet a hétfőn megkezdődött bértárgyalások során adta át az erről szóló javaslatát a munkáltatói oldalnak.
Augusztus 1-jétől újra megváltoznak a cafeteria kiszámításának szabályai: a lakástámogatásoknál a méltányolható lakásméret és az együtt lakók számával kapcsolatos előírások is módosulnak. Emellett új elemként megjelenik az albérleti támogatás - írja a Világgazdaság.
A minimum egy alkalmazottal rendelkező cégek 55%-a nyújt munkavállalóinak legalább egy cafeteria-eszközt 2016-ban, a legnépszerűbb béren kívüli juttatásoknak pedig a helyi utazási támogatások és az Erzsébet-utalvány bizonyulnak - derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből. A hazai vállalkozások összességében közepesnek ítélik a béren kívüli juttatások szerepét a cégük munkavállalók körében történő vonzóvá tételében.
Előnyősnek tartaná a készpénzes cafeteria-juttatást az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), amely hétfői közleményében ezt azzal indokolta, hogy a juttatásban részesülő alkalmazottak szabadon költhetik el az összeget bármilyen áru- vagy szolgáltatás vásárlására, és kedvezőnek tartják azt is, hogy az Erzsébet utalvánnyal járó költségek és veszteségek a készpénzes rendszerben megszűnnek.
Már egy hónapja folynak a találgatások arról, hogyan és milyen mértékben alakítsa át a kormány a mostani cafeteria rendszerét, sajtóértesülések szerint erről már ma döntés születhet. Még márciusban Orbán a béren kívüli juttatások készpénzesítéséről beszélt, kérdés, hogyan hatna ez a részben cafeteriás befizetésekből élő nyugdíjpénztárakra. Az önkéntes pénztárakban ugyanis az évről évre növekvő egyéni tagdíjbefizetések ellenére még mindig 40% körüli a munkáltatói hozzájárulás, amelynek egy jelentős része a cafeterián keresztül érkezik az önkéntes kasszákhoz. A pénztárak egy része nem aggódik, mások szerint félő, hogy nagy akadályokat gördítene a készpénzesítés a tagok fizetési hajlandósága elé.
Holnapi ülésén dönthet a kormány arról, hogyan alakítanák át az eddig cafeteria rendszerét. A Magyar Idők információi szerint a közszférában dolgozók juttatásának felét készpénzesítenék, a másik felét pedig továbbra is SZÉP-kártyán kapnák meg.
Ingyenes étel-italfogyasztás, játékterem a munkahelyen, extra szolgáltatások (kocsimosás, masszázs, VIP egészségügyi ellátás stb.) a munkáltatótól... Mind-mind olyan szokatlannak tűnő juttatások, melyek egy-egy jól behatárolt munkáltatói cél elérését támogathatják.
Nagyvonalú fizetésemeléseket hajtottak végre idén a magyar vállalatok a Hays Group felmérése szerint. A közel félezer cégre kiterjedő kutatás alapján a bérek átlagosan 2,6 százalékkal emelkedtek 2015-ben és az emelések különösen az ipari szektorban voltak magasak. A cég szakértője szerint ebben jelentős szerepet játszik az egyre komolyabb munkaerőhiány, amivel a szektorban küzdenek.
Az adómentes kör leszűkülése mellett továbbra is jelentős megtakarítást érhetnek el a foglalkoztatók a béren kívüli juttatások alkalmazásával, évi 150 ezer forintos keret biztosítása 60 ezer forinttal kevesebb költséggel biztosítható, mintha bérként fizetnék ki ugyanezt az összeget. A legnépszerűbb juttatási forma továbbra is az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya, az adómentesen adható juttatások népszerűsége nem futott fel. Nagy változásokra az eddig benyújtott javaslatok szerint 2014-ben sem kell számítanunk.
A politikában eddig ismeretlen személyt kért fel Vucic elnök.
Ez már tényleg lejtmenet.
A bankok nem nagyon akarnak díjcsökkentést végrehajtani.
Rengeteg tanulási és fejlődési lehetőséggel várunk.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
